A második munkanapon a szemét összegyűjtése után, ami amúgy egy délelőtt, ráültettek a riding mover-re ami lényegében a fűnyíró traktor, és azzal kellet dolgoznom egész álló nap. Majd ha lesz időm készítek képeket a táborról is de amúgy tényleg iszonyatosan nagy és rengeteg füves placc van, amit sűrűn kell nyírni mert ha egy kis eső esik akkor annyira nő a fű, mint a bolondgomba. Lényeg a lényeg, hogy egész álló nap azon a trakeszon ültem és vágtam a füvet, de nem tudtam aznap befejezni. A nap érdekessége igazából az esti kocsmázás volt illetve az előtte lévő karosszériázás. Meló után jött a Z (a visszatérő magyar srác), hogy ha mindannyian ki akarunk menni a kocsmába, akkor kellene valamit kezdeni a kocsival mert tavaly annyira összetörte a Kim férje az oldalát, hogy annyira már talán nem is lehet. A Kim amúgy a cirkuszigazgató és amúgy a pártfogónk is egy kicsit. Legalábbis a szponzorunk autó téren. Szóval annyi hogy annyira meg van törve a kocsi oldala, hogy beleér a kerékbe a karosszéria és azt kellett kikalapálni. Ezen már többször is meglepődtem, hogy itt amerikába az autó nem jelent mást mint egy használati tárgyat. Itt gyakorlatilag az autó van az emberért 100%-ban, nem pedig fordítva. Valószínűleg ezért van itt minden kocsi összetörve. Na mindegy, szóval végül mivel nem kellett kímélni, ezért egy 25kg-s kalapács segítségével visszarendeztem a hátsó sárvédőt. Nagyon hálás volt érte a Kim de jobban jött az, hogy mind a 10en kitudtunk menni a kocsmába egy körrel. Nos itt valóban komolyan veszik ezt a korhatáros kérdést, ha nem vagy 21 be sem mehetsz a kocsmába. Hála istennek ez a része minket nem érintett a dolognak. Jól betermeltünk pár pitchers sört, ami egy kb. 1,5L kancsót jelent. Kicsit versenyeztünk az amerikaikkal, hogy ki tud jobban inni, szóval vicces volt. Nagyjából ezzel lett vége a napnak.