Mikor felkeltem a hostelben reggel, voltak még kétségeim az iránt, hogy valóban New York e az a város ahol éppen tartózkodom, de kis hezitálás után elfogadtam a tényt, hogy az. A reggelinket egy tipikus a filmekből jól ismert diner-ben, és igen tényleg olyan: tojás, bacon, krumpli, pirítós, narancslé és az elmaradhatatlan kávé, amit félpercenként újratölt az a kötényes, viszonylag csúnya néni. A reggeli után egy rövidebb séta keretében visszatértünk a  hostelbe, mert gyakorlatilag lefenyegettek minket egy e-mail keretein beleül, hogy aki nem lesz ott pontosan a busz indulásakor az ne is akarjon jönni. Hát háromnegyed órát vártunk a buszra, de legalább kárpótolt minket az hogy két busz jött és az elsőre felpasszírozta magát 50 ember és a másikra megy holt nyugodtan felült a kb 12 magyar. Szóval a buszút kényelmesnek mondható volt (3-3,5 óra). Megérkeztünk a világ végére meg még egy kilométerre, ahol a tábor pontosan található, elfoglaltunk a „bunk”-unkat ami egy régi szar faház, viszont nagyon fless. Majd csinálok képeket. Gyakorlatilag munkatábor jellegű. Mindegy is nem is az alvóhely a fontos ebben az esetben. Még aznap nagyjából körbejártuk a tábort, mert az egész majd idővel térképezhető csak fel. Nagyon nagy egyébként a mi faházunk van gyakorlatilag a tábor végébe, és a bejárathoz eljutni, ahol egyébként a net is van az kb. 10-15 perc gyalog. Kicsit dumálgattunk, ismerkedtünk a többiekkel, és a régebb óta itt dolgozókkal, és ezzel nagyjából el is telt az első nap a táborban.